Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete idén kilencedjére hirdeti meg zenei pályázatát minden erdélyi zenésznek és zenekarnak. A pályázatra tapasztalattól függetlenül lehet benevezni! A pályázat két elsődleges célja, hogy elősegítse és promoválja a minőségi, magyar nyelven íródott, itthoni dalok születését, emellett hogy olyan tehetséges zenészeknek nyújtson bemutatkozási lehetőséget, akik másképp nehezebben kapnának nyilvánosságot. Pályázni lehet egyszemélyes produkcióval és zenekarral is, műfaji megkötés nélkül. A pályázó zenészek és zenekarok jelentkezését a Legszebb Erdélyi Magyar Dal: az év felfedezettje kategóriába várjuk. Fontos megemlíteni, hogy hangsúlyt fektetünk a már sikeres zenekarokra is, hisz a középpontba a DAL fog kerülni. A pályázó zenészek és zenekarok tehát lehetnek teljesen amatőrök, avagy már jól ismert zenészek. A korhatárral kapcsolatban szintén nincsenek megkötéseink. Másik kategóriánkban a közönségnek is teret adunk: a Legszebb Erdélyi Magyar Dal 2023 címre a rajongók által lehet dalokat nevezni. A címre nevezett dalok közül a zsűri szakmai szempontok alapján kiválasztja a legjobb hat dalt, amelyek közül közönségszavazás segítségével dől el, hogy melyik lesz Erdély legszebb magyar dala. Az egyetlen szabály az, hogy csak erdélyi zenekarok 2022. január 1-e után megjelent dalait lehet benevezni a versenybe. Az érdeklődők egy nevezőlap segítségével nevezhetik be kedvenc erdélyi magyar dalukat, mely megtalálható a Legszebb Erdélyi Magyar Dal Facebook oldalán. A felhívásra bármilyen zenei stílusban lehet nevezni, sőt, kifejezetten bátorítjuk az underground stílusokban alkotókat, hogy dalaikkal színesítsék a hazai zenei palettát. A pályázatok leadásának határideje 2023. október 15., vasárnap éjfél. A gálaestre november 4-én kerül sor, a zenekarok fizikai jelenlétével, de természetesen ONLINE formában is közvetíteni fogjuk a Legszebb Erdélyi Magyar Dal Facebook-oldalán. Ha a körülmények megengedik, akkor szívesen várjuk az érdeklődőket is a helyszínre! További részletek és a jelentkezési lap, elérhető az EMKISZ honlapján.
|
 December 4-én, hétfőn 19 órától a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a Havi Dráma koprodukciójaként létrejött Ványa és Ő című előadást láthatják Patkó Éva rendezésében. Az elsőéves magiszteri színészosztály december 5-én és 7-én, kedden és csütörtökön 19 órától adja elő a Köteles utcában ex-terápia című mozgás-színházi előadását Fehér Ferenc rendezésében. |
 A Yogyakarta-i Művészeti Intézet által meghirdetett 'Jogja International Student Photography and Film Competiton 2023' címet viselő pályázaton öt marosvásárhelyi fotó-film-média szakos hallgató alkotása részesült elismerésben. |
 Nagy formátumú előadóművészekkel érkezik a december. Molnár Piroska Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művésszel, valamint Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művésszel is találkozhatnak az Aradi Kamaraszínház nézői. A Fonogram-díjas Cimbaliband zenekarral pedig együtt hangolódunk a karácsonyra. |
 Tótékkal, Napraforgóval, Iráni konferenciával és számos vendégelőadással várja az év utolsó hónapjában közönségét, az esztendőt pedig a Chicagóval búcsúztatja a sepsiszentgyörgyi színház. |
 A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nézői közül többen is érdeklődtek a társulat korábbi években bemutatott, de még nem mindenki által látott előadásai iránt, ezért a színház vezetősége tervbe vette néhány ilyen produkció felújítását. Elsőként Örkény István Tóték című darabja kerül műsorra, melynek 2021 novemberében volt a bemutatója Bocsárdi László rendezésében. |
 Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből Eötvös Péter írt Valuska címmel operát, amit 2023. december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza. A szerző az Operaház felkérésére írt, első magyar nyelvű tragikomikus groteszkjének főszerepeit Haja Zsolt, Miksch Adrienn, Szabóki Tünde és Hábetler András alakítják, az ősbemutató rendezője Varga Bence, vezényel Szennai Kálmán. |
 A Magyar Tudomány Napja Erdélyben idei művészettörténeti konferenciáján, a 170. évforduló alkalmából, a születésnapos Pákei Lajosról is megemlékeznek. A rendezvény november 24–26. között zajlik Kolozsváron, a részletes program a címre kattintva olvasható. |
 Nagyszabású ünnepség keretében adták át csütörtökön, november 23-án a felújított válaszúti kastélyt. A Bánffyak losonci ágához tartozó báró Bánffy Ádám (1847–1887) ízlését tükröző, külsejében neobarokk, belső kialakítását tekintve neoreneszánsz stílusú kastély felújítására 12 millió eurót áldozott a tulajdonos, a Kolozs megyei önkormányzat. |
 A marosvásárhelyi Ariel Színház szeretettel várja közönségét a Hókirálynő című, 5 éven felülieknek ajánlott gyerekelőadás bemutatójára december 2-án, szombaton 18:00 órától a Nyomda utca 4. szám alá. |
 Holnap-estek címmel két rendezvény zajlik november végén Nagyváradon. November 23-án, csütörtökön 18 órától Kelemen István és a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozata az állambiztonság dokumentumaiban címmel beszélgetést tartanak a Szigligeti színház páholyelőcsarnokában. November 29-én, szerdán 18 órától Térey Jánosról Antal Balázs tart előadást, a Léda-házban. |
 Magyarországi és erdélyi egyházüldözés a hosszú hatvanas években címmel tudományos és pedagógiai programot bemutató estet tartanak, továbbá megnyitják a Küzdelem a lelkekért. Egyházi közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) című kiállítást Kolozsváron, november 27-én, hétfőn 17,30 órától a ferences rendház refektóriumában. |
 A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem immár kilencedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2023. november 17–27. között. A nemzetközi eseményen 17 hazai és külföldi intézmény vesz részt. |
 A szimbolikus összegű belépődíj egy jótékony célt szolgál: a szervezők ezúttal a krónikus beteg gyermekeknek élményterápiás táborokat szervező Yuppi Tábormozgalom Egyesület támogatását tűzték ki célul. |
 A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy egy igazán különleges hangulatú zenés irodalmi estre hívja mindazokat, akik kikapcsolódásra vágynak 2023. november 23-án Háromszék fővárosában. |
 |
Az 1989 után újraindult Művelődés főszerkesztője, Mezei József pontosan fogalmazott a Miért szűntünk meg? című vezércikkében 1990 februárjában: „ezek a szerény, kis példányszámú, közművelődési folyóiratok igazság szerint jóval régebbről képeztek szálkát a sajtópolitika ügybuzgó irányítói szemében. Egyszerűen azért, mert a romániai magyar és német művelődési életet, népi kultúrát, anyanyelvi ismeretterjesztést, helytörténeti-történelmi témákat felölelő hagyományos rovataikban egészében véve ápolták, élesztették a nemzeti kisebbségi öntudatot. Ekként, emiatt kellett eltűnnie, formális ürügy híján is, a szemhatárról a Művelődésnek és a Volk und Kulturnak. Sajtótermékeink közül elsőkként. (...)"
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A Művelődés folyóirat megjelenik a Kolozs Megyei Tanács támogatásával / Revista Művelődés apare sub egida Consiliului Judetean Cluj
Új hozzászólás